Smartmobil konferencia

Smartmobil konferencia

A mobilfejlesztésben érdekelt cégek apraja-nagyja találkozott szerdán, Budapesten, az Üvegpalotában megrendezett Smartmobil konferencián, ahol mobil trendekről, fejlesztési irányokról, ötletekről és pénzről egyaránt szó volt. A nyitó szekcióban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Fekete Gábor elmondta, hogy nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az e-közigazgatásra. Fontos, hogy az új rendszerek kialakításánál nagyobb súllyal vegyék figyelembe azt is, hogy a felhasználók mit várnak el az e-közigazgatástól. Az időfaktor, a költséghatékonyság és az online megoldások magas szintű közigazgatási integrációjának igénye mind olyan tényezők, melyek a közeljövőben hatványozott nyomást fognak kifejteni, az információk feldolgozására, tárolására mindenképpen korszerű fejlesztésekre lesz szükség. Mint mondta, várhatóan rövid időn belül teret fognak nyerni az okos telefonok után és az érintőkijelzős tabletek is a közigazgatásban, jelentősen javítva a hatékonyságon.

Király István a Magyar Telekom részéről nyitotta meg a szakmai prezentációkat, érdekes statisztikai adatokat tárva a hallgatóság elé: rámutatott Magyarországon ma a felhasználók 54,2%-a Symbian alapú készüléket használ, ezt követi sorrendben az Android, Apple, BlackBerry, Microsoft és a többiek. Az mobil alkalmazások létjogosultságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a több 10 billió letöltés (több, mintha a Föld minden embere csak egyet használna), mely az első iPhone megjelenése óta világszinten megvalósult. Hazánkban a felhasználók 96%-a használ nap mint nap valamilyen alkalmazást telefonján, 57%-uk töltött már le új app-et (igaz ebből 42% a játék) és 11%-uk fizetett is már az alkalmazásért – mely azt is bizonyítja, hogy éled a kereslet az applikációk iránt. Király István szerint a tabletek térnyerése nem az okos telefonok pozícióját veszélyeztetheti, hanem a személyi számítógépeket fogják háttérbe szorítani.

Arról, hogy az okostelefonok terjedésének milyen gazdasági hatásai vannak Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója beszélt. Mint elmondta, a felmérések azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók körében a vásárlási fájdalomküszöb 30-35 ezer forintnál van, ettől drágább készüléket csak relatíve kevesen vesznek. Véleménye szerint a mobil telefonra kiadott összeg a közeljövőben nem fog nőni. Ezzel szemben élénkülni fog a kereslet az alkalmazások iránt, ez a költés azonban más területről visz majd el bevételt. Megfigyelhető az is, hogy kialakul a társadalom részéről az az igény, hogy az e-adatközlés olyan „közműként” funkcionáljon, mint a víz, a gáz, stb. A sávszélesség növelése elkerülhetetlen, nemcsak a felhasználók számának, hanem az alkalmazások fejlődésének okán is: egyre inkább a több képernyős alkalmazások lesznek a kereslet középpontjában. Az okostelefonok terjedésével a marketing csatornák, az egész hirdetési piac is átalakulnak, de óva intene minden mobil-marketing céget attól, hogy 3 évnél továbbra tervezzen.

Lassi Kurkijarvi a Sanomadigital holland szakembere további érdekes adatokkal bombázta a jelenlévőket: az alkalmazások évi 10 billió EUR-os forgalmával, az alkalmazásokkal eltöltött napi átlagos 84 perces időtartammal, azzal, hogy az AngryBirds-zel több időt töltünk átlagosan, mint a Wikipedia-val, vagy hogy napjainkban 160 millióan olvasnak mobil újságot. Rávilágított, hogy egy jó alkalmazás fejlesztéséhez nem elég egy jó ötlet, sok mindent el kell tudnia képzelnie a fejlesztőnek: a telefon összes képességét bele kell illesztenie a megvalósítható funkciók halmazába. Elmondta, a Sanoma is látott fantáziát a mobil tatalom piacán, ezért fejlesztenek évente kb. 80 alkalmazást Európa több városában, köztük Budapesten is.

Mindeközben az emberek nem is tudják, milyen OS fut a telefonjuk, legalábbis jelentős hányaduk, ismertette egy felmérés eredményét Pintér Róbert az IPSOS részéről. Míg a legelterjedtebb OS a Symbian, addig ma a legismertebb az Android.

A mobilsikereknek még koránt sincs vége! A kerekasztal résztvevői többek között az egészségügyi alkalmazásokban rejlő lehetőségekre hívták fel a figyelmet. Arra is rámutattak, hogy sok alkalmazásnak lehetnek kiegészítő hardver igényei is, melyek egy jelentős mellékpiacot képviselhetnek az alkalmazások oldalán. Becslések szerint 2015-re a mobilalkalmazásokra költött összeg mindössze 14%-a fordítódik majd közvetlenül az app-ra, a teljes kiadás 76%-át a kiegészítő eszközök fogják elvinni.

De mit tegyen az a fiatal, lendületes fejlesztő csapat, akiknek jó ötletük, ám annál kevesebb pénzügyi forrásuk van a megvalósításra?

Üzleti angyalok és nagyobb kockázati tőkebefektetők képviselői mondták el, milyen kritériumrendszer alapján választják ki a felkarolandó lehetőségeket. Peter B. Záboji (European Entrepreneurship Foundation) hangsúlyozta: ki kell tudni mutatni, hogy mire is kér pénzt a jelentkező. Az „ötlet” valamilyen értéket kell jelentsen a fogyasztóknak, amely így minősíthető át „lehetőséggé”. A befektetők a „lehetőségeket” keresik, az „ötlet” csak 1%-ban határozza meg a projekt sikerét. A „lehetőségek” mellet ugyanolyan súllyal nézik a „embert”, a „csapatot” aki mögötte áll: egy kevésbé impozáns lehetőség is eladható egy jó csapat támogatásával, ahogy a legjobb lehetőség is bebukhat, ha nem a jó ember áll mögötte. Arra buzdít minden ötlettulajdonost, hogy kidolgozott üzleti tervvel, jól átgondolt csapattal, hangsúlyozott kulcskompetenciákkal álljanak a befektetők elé, és ne féljenek elmondani az aggályaikat, a felmért veszélypontokat, a kérdéseiket. Az azonban mindenképpen fontos, hogy felkészültek legyenek, mert az ötletet ugyanúgy el kell adni a befektetőnek, mint a terméket a piacnak.
A Portfolion képviseletében Molnár András elmondta, Magyarországon sokkal nyitottabbak a tőkebefektetők: míg pl. Amerikában 15 perce van a jelöltnek, hogy előadja rövid monológját, ami alapján vagy nyer vagy nem, addig itthon szívesen leülnek egy hosszabb 1-1,5 órás beszélgetésre is. Kapcsolatrendszer sem szükséges hozzá, bátran megkeresheti a cég az alapkezelőt közvetlenül. A mobilszektoron a kockázati tőkének egyébként nem az app fejlesztések érdekesek, szívesebben adnak pénzt a M2M fejlesztésekre. Tapasztalata szerint hazánkban nagyon sok a jó ötlet, kevés a jó csapat, ezért is el kell fogadnia a cégeknek a befektető coach szerepét, mindezzel együtt nem kell megijedni a konfrontációktól: a viták sokszor a jó megoldás felé viszik a csapatot. Jellemzően több hónapos egyeztetést követően 3-6 éves időtávú befektetések köttetnek, ritka az olyan eset, ahol 51%-nál kevesebb tulajdonrészt kér a befektető.

Arra a kérdésre, hogy mik azok az első kérdések, amik felmerülnek egy ötlet vizsgálatakor a délutáni kerekasztal résztvevői a következőket foglalták össze:
- Van-e reális piaci igény?
- Honnan jön a profit? Elérhető-e a 25-30%-os hozam?
- Képes-e az adott management megvalósítani a tervet?
- Van-e kereskedelmi és marketing gondolkodás a tervben?
- Vizsgálati fókuszban: skills, capabilities, opportunities.