„K+F, innováció, szellemitulajdon-védelem” Konferencia a NORRIA szervezésében
„K+F, innováció, szellemitulajdon-védelem” Konferencia a NORRIA szervezésében
Dr Nyiri Attila, a NORRIA igazgatójának köszöntő szavait követően, Dr. Czél Görgy szabadlami ügyvivő, egyetemi docens nyitó előadása alapozta meg a konferencia további témáit, mely hangsúlyozta, az innováció tulajdonképpen az újat alkotás folyamata. Az innováció tárgyiasult formáját, megvalósult ötleteket őriztetni lehet és őriztetni is kell – hiszen az alkotásba fektetett erőforrások megtérülésük folyamat hosszabb lehet, mely idő alatt az őrizetlen újdonság könnyen mások prédájává válhat. Ha nem tárgyiasult azonban az innovációt, akkor nehéz meghatározni, hogy mit kell megvédeni, ez a probléma pl. a szoftverek esetében is. Sőt, a klaszterek eredményeit is lehet védeni, őrizni.
A szellemi tulajdon a gazdasági verseny eszközei, aki innovál, az tud fennmaradni. A szellemi tulajdon védelme a megtérülés része, biztosítéka lehet.
A szabadalmazás pénzbe kerül, territoriális, jogi ill. speciális nyelvezetet igényel, menete lassú. Mégis megéri…? Igen – állítja Czél György. DE MIELŐTT elindítjuk a szabadalmi folyamatot magunknak is tájékozódni kell, valóban újdonág az alkotás, mit nyerünk ezzel az eljárással?
Huszár Enikő, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának osztályvezetője elmondta, lehet előzetes véleményt is kérni a szabadalmi hivataltól, mielőtt elindítjuk a folyamatot. Igaz ennek is van némi költsége, de sok esetben megéri, hiszen rámutat az alkotás újdonságának tényére vagy annak hiányra. Az előminősítési dokumentum használható adó- és járulék kedvezményekhez, illetve innovációs támogatási rendszerekben.
A szabadalmaztatással az ötlet védett, de nyilvános lesz - ezt követően nem lehet titokban tartani az újdonságot. Ugyanakkor a szabadalom előnye az is, hogy az találmányt világviszonylatban vizsgálják. Más kutatók forrásanyagként használhatják, az adott tudományos terület fejlődését segíti, régiós és országos elismerések alapja lehet.
Az innovációval kapcsolatban az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy 2012.01.01-től változott az innováció, K+F definíciója! Egységes K+F alapfogalmak és fogalomrendszer kerül kidolgozásra (K+F, alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés,…), mely az adótörvényekkel harmonizált, egymásra épülő egységes megítélés tesz lehetővé. A vállalkozások által önkéntesen kezdeményezhető előzetes k+f minősítési eljárás, mely alapja lehet a adó- és járulékkedvezmények igénybe vételének. Hátrányban vannak azonban a innováció megalkotói az adóhatósággal szemben, mert míg a NAV vizsgálataihoz utólag is kérhet állásfoglalást a hivataltól, addig a vállalkozások a projektek megkezdését követően, visszamenőleg ezt már nem tehetik meg!
A Frascati kézikönyv kikerült a magyar törvényi hivatkozásokból, mivel nem ezzel a céllal készült. Mostantól a hivatal által készítet módszertani útmutató lesz irányadó, melyet jelenleg készítenek, végső formájában elérhető lesz a hivatal weboldalán keresztül.
Somkúti Mátyás a Mag Zrt. Klaszterfejlesztési Iroda munkatársa a klaszterek, mint innovációs tényezők szerepére világított rá. A hazánkban működő klaszterek minősítési eljárás során kapják meg az „akkreditált innovációs klaszter” címet, mely kifejezi, hogy tevékenységük összhangban van a hazai klaszterpolitikai törekvésekkel és a klaszter magas hozzáadott értéket teremt az adott iparágon belül. Jelenleg hazánkban 14 ilyen akkreditált klaszter működik, melyből 7 az informatikai iparágra épül.
A konferencián bemutatott előadások letölthetőek a NORRIA weboldalán!
